Sok kis- és középvállalkozásnak nincs szüksége holdingvállalatra. Elegendő lehet, hogy a cégtulajdonos(ok) közvetlenül birtokolnak részvényeket vagy üzletrészeket a társaságban.
Ez a cikk számos olyan példát vizsgál, amikor egy holdingtársaságnak mégis létjogosultsága lehet. Egy holdingtársaság alapításának három okát emelném ki: a) vállalatirányítással összefüggő okok; b) pénzügyi okok; és c) adózási szempontok.
a, Vállalatirányítás
Egyik korábbi ügyfelem egy vállalatcsoport tulajdonosa volt, több gazdasági társasággal is rendelkezett, amelyek mindegyikének személyesen ő volt a tulajdonosa. Közvetlenül gyakorolt ellenőrzést az egyes társaságok felett és ez a személyes ellenőrzés valóban az egyetlen kapcsolat volt a társaságok között. Idővel aztán a vállalatok növekedtek, és kapcsolódó tevékenységek is megjelentek, ezért a tulajdonos egy vezetői csapatot kívánt létrehozni, akik az összes társaságot irányítják. Ezt úgy valósult meg, hogy egy holdingtársaságba vitték az összes működő szervezetet és egy koordinált, közös vállalatirányítást biztosítottak ezáltal az egységeknek.
Tapasztalataim szerint, amikor egy stratégiai vagy pénzügyi befektető vállalatcsoportba fektet be, gyakran ragaszkodnak egy holdingtársasághoz. Ennek oka, hogy nem lenne célszerű minden céghez külön igazgatósági tagokat kinevezni, majd valamilyen módon megpróbálni összehangolni a vállalatok irányítását. Sokkal egyszerűbb az összehangolt irányítás biztosítása holdingtársaságon keresztül. Minden olyan helyzetben, amikor egyes részvényesek egy vállalatcsoport felett akarnak ellenőrzést gyakorolni, egy holdingtársaság jelentősen egyszerűsítheti a vállalatirányítást.
b, Pénzügyi indokok
Egy holdingtársaság megléte jelentősen egyszerűsítheti a tranzakciókat is. Tegyük fel, hogy egy befektető öt különböző társaságban, amelyek egy közös tulajdonban vannak, szándékozik x%-ot vásárolni. Ha a tulajdonosok holdingtársaságot hoznának létre az öt gazdálkodó egység számára, akkor a befektető ugyanazt az eredményt érheti el egy tranzakcióval, tehát x% -os részesedés megvásárlásával a holdingtársaságban. Hasonlóképpen, egy hitelfelvétel esetén a bank egyetlen kölcsönszerződést köthetne a holdingtársasággal, így finanszírozva az egész csoportot, ahelyett, hogy az öt működő szervezet mindegyikének hitelt nyújtana külön-külön.
A holdingtársaság létrehozásának további előnye, hogy lehetővé válik konszolidált pénzügyi kimutatások készítése, mindaddig, amíg a holding az egyes leányvállalatok több mint 50% -át birtokolja. Ezek konszolidált pénzügyi kimutatások új perspektívát nyitnak a finanszírozásban azáltal, hogy több hitel- vagy tőkefinanszírozást vonzzanak, mint bármelyik leányvállalat képes lenne magában elérni. Egy holding, amely bármely leányvállalatnál nagyobb és diverzifikáltabb, kisebb kockázatot is jelent, ami pedig alacsonyabb tőkeköltségeket eredményez, és ezáltal a cégértékre is pozitív hatással van.
c, Adózási szempontok
Jelentős adókedvezmények érhetők el, ha egy vállalat és egy magánszemély között egy holdingtársaság is helyet kap. Míg a legtöbb jogrendszerben a vállalatok és az egyes részvényesek közötti osztalék adókötelezettséggel jár, a leányvállalatok és az anyavállalat közötti osztalékok rendszerint adómentesek, lehetővé téve az anyavállalat számára, hogy adómentesen újra befektesse a jövedelmet. Ez általában az Európai Unión belüli határokon átnyúló osztalék áramlásokra is igaz. (Az egyéb határokon átnyúló osztalékok után általában adót kell fizetni, ideértve a forrásadót is, amelyet azonban bizonyos megállapodások csökkenthetnek vagy meg is szüntethetnek). Természetesen a holdingtársaság által magánszemély részére kifizetett osztalékok után az adót minden esetben meg kell fizetni.
A holdingtársaság által tőkenyereség-adó megtakarítást is realizálhatunk. Számos jogrendben a leányvállalatok holding társaság általi értékesítése mentes lehet tőkenyereség-adó alól. Ezért a jogrendnek, ahol a holding társaság székhelye van, kiemelkedő jelentősége van – általában a holding társaság számára kifizetődő, hogy olyan joghatóság alá tartozzon, amelynek adószerződése van minden olyan országgal, amelyben a leányvállalatok működnek. Ez elősegíti a kettős adóztatás elkerülését. Rendkívül fontos, hogy a cégtulajdonosok adózási szakértőtől kérjenek tanácsot az adótervezéshez (ami teljesen törvényes), és így biztosak lehessenek benne, hogy nem kerülnek az adóelkerülés területére (ami illegális).
Röviden: a holdingtársaság létrehozása melletti érvek meglehetősen vonzóak lehetnek. Nagyon fontos annak tisztázása, hogy amikor egy cégtulajdonos holdingtársaságot hoz létre, és a működő társaságok tulajdonjogát átruházza a személyes tulajdonból a holdingtársaságra, akkor ez vagy ne váltson ki adókötelezettséget, vagy ha igen, akkor az adókövetkezmények kezelhető mértékűek legyenek. Ha valaki egy sok társaságot átfogó üzleti csoport felépítését tervezi, tanácsos lehet a lehető leghamarabb létrehozni a holding struktúrát, hogy elkerülhető legyen az előbb említett átruházások esetleges adókötelezettsége. Továbbá ezáltal lehetővé váljon, hogy folyamatos, többéves nyereségesség legyen kimutatható a holding szintjén, amely a hitel- vagy tőkefinanszírozás későbbi biztosítása során is kedvezőbb feltételeket jelenthet.
a, Vállalatirányítás
Egyik korábbi ügyfelem egy vállalatcsoport tulajdonosa volt, több gazdasági társasággal is rendelkezett, amelyek mindegyikének személyesen ő volt a tulajdonosa. Közvetlenül gyakorolt ellenőrzést az egyes társaságok felett és ez a személyes ellenőrzés valóban az egyetlen kapcsolat volt a társaságok között. Idővel aztán a vállalatok növekedtek, és kapcsolódó tevékenységek is megjelentek, ezért a tulajdonos egy vezetői csapatot kívánt létrehozni, akik az összes társaságot irányítják. Ezt úgy valósult meg, hogy egy holdingtársaságba vitték az összes működő szervezetet és egy koordinált, közös vállalatirányítást biztosítottak ezáltal az egységeknek.
Tapasztalataim szerint, amikor egy stratégiai vagy pénzügyi befektető vállalatcsoportba fektet be, gyakran ragaszkodnak egy holdingtársasághoz. Ennek oka, hogy nem lenne célszerű minden céghez külön igazgatósági tagokat kinevezni, majd valamilyen módon megpróbálni összehangolni a vállalatok irányítását. Sokkal egyszerűbb az összehangolt irányítás biztosítása holdingtársaságon keresztül. Minden olyan helyzetben, amikor egyes részvényesek egy vállalatcsoport felett akarnak ellenőrzést gyakorolni, egy holdingtársaság jelentősen egyszerűsítheti a vállalatirányítást.
b, Pénzügyi indokok
Egy holdingtársaság megléte jelentősen egyszerűsítheti a tranzakciókat is. Tegyük fel, hogy egy befektető öt különböző társaságban, amelyek egy közös tulajdonban vannak, szándékozik x%-ot vásárolni. Ha a tulajdonosok holdingtársaságot hoznának létre az öt gazdálkodó egység számára, akkor a befektető ugyanazt az eredményt érheti el egy tranzakcióval, tehát x% -os részesedés megvásárlásával a holdingtársaságban. Hasonlóképpen, egy hitelfelvétel esetén a bank egyetlen kölcsönszerződést köthetne a holdingtársasággal, így finanszírozva az egész csoportot, ahelyett, hogy az öt működő szervezet mindegyikének hitelt nyújtana külön-külön.
A holdingtársaság létrehozásának további előnye, hogy lehetővé válik konszolidált pénzügyi kimutatások készítése, mindaddig, amíg a holding az egyes leányvállalatok több mint 50% -át birtokolja. Ezek konszolidált pénzügyi kimutatások új perspektívát nyitnak a finanszírozásban azáltal, hogy több hitel- vagy tőkefinanszírozást vonzzanak, mint bármelyik leányvállalat képes lenne magában elérni. Egy holding, amely bármely leányvállalatnál nagyobb és diverzifikáltabb, kisebb kockázatot is jelent, ami pedig alacsonyabb tőkeköltségeket eredményez, és ezáltal a cégértékre is pozitív hatással van.
c, Adózási szempontok
Jelentős adókedvezmények érhetők el, ha egy vállalat és egy magánszemély között egy holdingtársaság is helyet kap. Míg a legtöbb jogrendszerben a vállalatok és az egyes részvényesek közötti osztalék adókötelezettséggel jár, a leányvállalatok és az anyavállalat közötti osztalékok rendszerint adómentesek, lehetővé téve az anyavállalat számára, hogy adómentesen újra befektesse a jövedelmet. Ez általában az Európai Unión belüli határokon átnyúló osztalék áramlásokra is igaz. (Az egyéb határokon átnyúló osztalékok után általában adót kell fizetni, ideértve a forrásadót is, amelyet azonban bizonyos megállapodások csökkenthetnek vagy meg is szüntethetnek). Természetesen a holdingtársaság által magánszemély részére kifizetett osztalékok után az adót minden esetben meg kell fizetni.
A holdingtársaság által tőkenyereség-adó megtakarítást is realizálhatunk. Számos jogrendben a leányvállalatok holding társaság általi értékesítése mentes lehet tőkenyereség-adó alól. Ezért a jogrendnek, ahol a holding társaság székhelye van, kiemelkedő jelentősége van – általában a holding társaság számára kifizetődő, hogy olyan joghatóság alá tartozzon, amelynek adószerződése van minden olyan országgal, amelyben a leányvállalatok működnek. Ez elősegíti a kettős adóztatás elkerülését. Rendkívül fontos, hogy a cégtulajdonosok adózási szakértőtől kérjenek tanácsot az adótervezéshez (ami teljesen törvényes), és így biztosak lehessenek benne, hogy nem kerülnek az adóelkerülés területére (ami illegális).
Röviden: a holdingtársaság létrehozása melletti érvek meglehetősen vonzóak lehetnek. Nagyon fontos annak tisztázása, hogy amikor egy cégtulajdonos holdingtársaságot hoz létre, és a működő társaságok tulajdonjogát átruházza a személyes tulajdonból a holdingtársaságra, akkor ez vagy ne váltson ki adókötelezettséget, vagy ha igen, akkor az adókövetkezmények kezelhető mértékűek legyenek. Ha valaki egy sok társaságot átfogó üzleti csoport felépítését tervezi, tanácsos lehet a lehető leghamarabb létrehozni a holding struktúrát, hogy elkerülhető legyen az előbb említett átruházások esetleges adókötelezettsége. Továbbá ezáltal lehetővé váljon, hogy folyamatos, többéves nyereségesség legyen kimutatható a holding szintjén, amely a hitel- vagy tőkefinanszírozás későbbi biztosítása során is kedvezőbb feltételeket jelenthet.