Az arany mint befektetésIII. befejező rész:  Az arany mint befektetés – összefoglalóírta Les Nemethy

Hadd kezdjem ezt a cikket Ludwig von Mises, az osztrák közgazdasági iskola híres közgazdászának idézetével a hitelbővítés és a gazdasági ciklusok témáit illetően: „Egy (gazdasági) fellendülés nem folytatódhat korlátlan ideig. Két alternatíva van. Egyik esetben a bankok korlátlanul folytatják a hitelkibocsátást és így folyamatos jelentős áremelkedést generálnak, a spekuláció virágzik, mint minden más korlátlan infláció esetében, ennek vége a „krach” lesz, és összeomlik a pénz- és hitelrendszer.  A másik esetben a bankok megállnak, mielőtt ez bekövetkezne, önként lemondanak a további hitelkibocsátásokról, és így jön létre a válság… a depresszió mindkét esetben bekövetkezik1.”

A közelmúltban, pontosan az elmúlt évtizedben, hatalmas hitelbővülést tapasztalhattunk (lásd a korábbi blogomat: ¨Megtanultuk a 2008-as tanulságokat”?), ami azt jelenti, hogy 2008 óta a fiskális öv szorítása helyett hatalmas globális hitelnövekedés történt, nemcsak abszolút értelemben, hanem a GDP százalékában kifejezve is. A hitelbővülés mellett monetáris expanzió is történt, a központi bankok világszerte óriási mennyiségű fedezetlen papírpénzt nyomtattak.  A mennyiségi lazítás (quantitative easing) pedig csak egy a kreatív technikák közül, amelyet a központi bankok a világon mindenhol alkalmaztak, hogy kihúzzanak bennünket a 2008-as válságból.

A keynesiánusok szerint, a gazdasági fellendülés idején a fiskális politikákat szigorítani kell. A modern történelmünk során azonban a leghosszabb gazdasági növekedés tanúi vagyunk, de az amerikai kormány még 2017 decemberében is jelentősen csökkentette az adókat, tovább ösztönözve ezzel a gazdasági fellendülést.

Úgy tűnik, hogy az USA ’Federal Reserve’ (a Fed) szabályozó hatóságának kamatemelésre tett kísérleteit nem támogatja a végrehajtó hatalom (amint az Donald Trump tweet bejegyzéseiből kitűnik). Azt pedig egy politikus sem látná szívesen, hogy az ő idejében omoljon össze a gazdaság. A Fed teljesen világosan látja, hogy a kamatlábak emelése a puncsos tál elvételét jelentené, ami nélkül nem menne tovább a buli, de politikai háttértámogatás nélkül nem tűnik hajlandónak meglépni ezt az intézkedést.

Alapvetően von Mises azt mondja: minél hosszabb ideig tart a gazdaságot ösztönző elemek eltávolítása, annál drámaibb lesz a lefelé történő kiigazítás.

Tekintettel arra, hogy a globális adósságszint jelentősen meghaladja a 2008-as recessziót előidéző értékeket, valamint, hogy 2008 óta hatalmas dózisokban történt a pénzkínálat bővítése, fennáll a veszély, hogy a következő recesszió súlyosabb lehet a legutóbbinál. Ez akár a fedezetlen pénzekbe vetett bizalom jelentős megrendüléséhez is vezethet. Nem azt mondom, hogy ez valószínű a közeljövőben; hanem azt, hogy ez is lehetséges valamikor a jövőben, és ezt is figyelembe kell venni. A következő recessziót vagy depressziót előre jelezni körülbelül olyan, mint a következő földrengést a San Andreas törésen. Tudjuk, hogy a szerkezeti erők működnek, mind földtani, mind gazdasági szempontból, de sem a geológia, sem a közgazdaságtan nem elég pontos tudomány ahhoz, hogy az ilyen természeti csapás mértékű események időpontját előre jelezze.

A következő kérdés: ha jelentős bizalomvesztés történik a fedezetlen valutákban, mi veheti át annak helyét? A legjobb tippem az arany.

– Képzelje el, hogy van-e találkozója New Yorkban. Egyik félnek sem mondták, hol kell találkoznia a másikkal. Fogalma sincs róla, hol találja meg a másikat, vagy az hol szokott tartózkodni. Ő ugyanúgy nem tud Önről semmit és nem tudnak egymással kommunikálni. Valahogy mégis össze kellene találkozniuk egymással. Hova kellene menni? És mikor?

A jó válasz: a Grand Central vasútállomás délben… Most képzelje el, hogy a világgazdaság zuhanórepülésbe kezd. A kockázatos eszközöket pánikszerűen mindenki el akarja adni. Hol keressük a biztonságot? A készpénz a leginkább likvid eszköz; de milyen pénznemben? A dollár egy természetes pont, de az amerikai fiskális fegyelmezetlenség és jelentős folyó fizetési mérleg hiány alapos megfontolásra inthet bennünket. Más pénznemeknek is megvan a maguk hibája. Van azonban még egy másik figyelembe vehető opció is, ha másért nem, hát mert sokan kezdenek hasonlóan gondolkodni. Ez az arany.2

Warren Buffet sokatmondóan fejezi ki az arany teljes haszontalanságát: ¨Afrikában vagy valahol máshol kiássuk a földből, aztán megolvasztjuk, majd egy másik lyukat ásunk, újra eltemetjük és fizetünk embereknek azért, hogy állják körbe és őrizzék. Ennek semmi értelme. Ha bárki a Marsról ezt végignézi, csak vakarja a fejét.”

Bármennyire is tisztelem Buffet-et, az arany már legalább a római kor óta Grand Central vasútállomásként működik. A saját családom történetében a nagybátyám (aki halála után megkapta a Yad Vashem kitűntetést, mert minden ellenszolgáltatás nélkül segített több tucat zsidót a II. világháborúban Magyarországról elmenekülni), az 1970-es évek elején az első New York-i látogatásánál teljesen elámult, hogy milyen szuper-gazdag lett az egyik segített család. A kezdő lökést egy kis maréknyi aranyérmének tulajdonították, amit magukkal vittek.

Buffet szavait idézve ismét, igen, aki aranyba fektet, az fél minden más befektetéstől, leginkább a papírpénztől. Egyébiránt valóban rengeteg félnivaló van a mai világban (lásd az aranyról szóló első cikkemet, amiben szintén arra utalok, hogy a világban sokkal több a kockázat ma, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt, és elmagyarázom, hogy egy bizonyos százaléknyi arany a portfólióban magasabb hozamot biztosít alacsonyabb kockázattal). Szóval, ha valaki úgy véli, hogy a kockázat ma a világban alulértékelt, miért ne fektessen aranyba? Még maga Buffet is befektetett 130 millió uncia ezüstbe sok éven át.

Megjegyzés: Les Nemethy régóta foglalkozik az aranyérmék, aranybányászat és arany royalty cégek témáival. A szerző ebben a cikkben saját véleményét fejezi ki. A szerző nem kap semmilyen kompenzációt e cikkért (kivéve Seeking Alpha) és nincsen semmilyen üzleti kapcsolata bármely olyan céggel, amely aranyat forgalmaz vagy értékesít. A cikk tartalma nem lehet alapja semmilyen befektetési tanácsadásnak.

1Mises, L.v. (1940), Interventionism, 40.oldal
2Economist, 2019. február 23
Vissza

Konzultáljon egy vezető munkatársunkkal

Kötelezettség nélküli konzultáció