A hatásbefektetés vagy hatástőke, amint azt a „hatás” szó is magában foglalja, egy olyan befektetés, amelynek célja valamilyen világjobbító befolyás elérése a pénzügyi megtérülés mellett.
A hatástőkét úgy definiálhatjuk, mint azok a befektetést, amely célja a pénzügyi megtérülés mellett pozitív, mérhető társadalmi és környezeti hatások elérése1.
Ez nem ugyanaz, mint a jótékonysági célú adományok, ahol az adományozó általában semmit nem vár cserébe (kivéve esetleg az adólevonást). Mindegyiknek megvan a saját egyedi és fontos célkitűzése. A hatásberuházások száma az utóbbi időben világszerte exponenciálisan növekszik, talán a hagyományos jótékonysági adományokat is részben kiszorítja. A jótékonysági szervezetek fontosak és hatékonyak az azonnali segítségnyújtásában, például az élelmezés, lakhatás és a közegészségügyi viszonyok biztosításában. A társadalmi hatásberuházások pedig hatékonyabban ösztönözhetik a hosszú távú fenntarthatóságot a munkahelyteremtés által és vállalkozói készség révén. A hatásberuházások az egyéni és intézményi befektetők széles körét vonzhatja, ideértve:
1. A tőke mobilizálása révén pozitív társadalmi hatás előidézésének szándéka. Ez maga a hatásbefektetés egész koncepciójának központi gondolata.
2. Pozitív pénzügyi megtérülés. A hatásbefektetések megtérülésének céltartománya általában a piaci szint alatt van és maximum a piaci szintig terjed, a befektetők stratégiai céljaitól függően. Egy 2019-es, a világ társadalmi hatásbefektetőiről szóló tanulmány alapján, a hatásbefektetők többsége továbbra is versenyképes, piaci kamatot keres. De nem mindig ez a helyzet.
1.ábra: A hatásbefektetők által célzott pénzügyi megtérülések2
3. A hatástőke harmadik és leginkább kihívást jelentő jellemzője a világra gyakorolt hatás mérése. A Globális Hatásbefektetők Hálózata (GIIN) kritériumokat határoz meg ezen hatás mérésére3:
A legtöbb hatásbefektető szervezet székhelye a fejlett piacokon található, elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában. A hatástőke azonban globális jelenség, Közép-Európában is vannak gyökerei. A visegrádi országokban a hatásberuházás ökoszisztéma viszonylag jól fejlett, annak ellenére, hogy még mindig korai szakaszában van. A lényegre-törő nemzeti szintű stratégiák kidolgozásával és a szervezetek közötti együttműködés javításával annak érdekében, hogy a régióban a lehető legjobban ki tudjuk használni a hatásberuházási ökoszisztéma teljes potenciálját5.
Számos befektető már évek óta kerüli az úgynevezett „bűnös” iparágakba történő befektetéseket, mint például az alkohol, a dohánytermékek, a fegyverzet stb. A hatástőke ennek a trendnek a továbbviteleként is tekinthető, aktívan azokat a lehetőségeket keresve, amelyek támogatásával a világ egy jobb hely lehet. Néhány csúcstechnológiai cégbe történő befektetést is tekinthetünk úgy, mint a hatásbefektetések egyik formáját, ha a technológia használata (például a med-tech vagy a kábítószer-kutatás) hozzájárul a világ jobbá tételéhez.
A társadalomban van egy általános vélekedés arról, hogy a pénz gyakran a gonosz forrása. A hatásbefektetések a pozitív bizonyíték arra, hogy a pénz a jónak az eszköze is lehet.
Ez nem ugyanaz, mint a jótékonysági célú adományok, ahol az adományozó általában semmit nem vár cserébe (kivéve esetleg az adólevonást). Mindegyiknek megvan a saját egyedi és fontos célkitűzése. A hatásberuházások száma az utóbbi időben világszerte exponenciálisan növekszik, talán a hagyományos jótékonysági adományokat is részben kiszorítja. A jótékonysági szervezetek fontosak és hatékonyak az azonnali segítségnyújtásában, például az élelmezés, lakhatás és a közegészségügyi viszonyok biztosításában. A társadalmi hatásberuházások pedig hatékonyabban ösztönözhetik a hosszú távú fenntarthatóságot a munkahelyteremtés által és vállalkozói készség révén. A hatásberuházások az egyéni és intézményi befektetők széles körét vonzhatja, ideértve:
- Alapkezelők
- Fejlesztést finanszírozó intézetek
- Különféle pénzügyi intézmények / bankok
- Magánalapítványok
- Nyugdíjalapok és biztosítótársaságok
- Családi vállalkozások
- Egyéni befektetők
- Civil szervezetek
- Vallási intézmények
1. A tőke mobilizálása révén pozitív társadalmi hatás előidézésének szándéka. Ez maga a hatásbefektetés egész koncepciójának központi gondolata.
2. Pozitív pénzügyi megtérülés. A hatásbefektetések megtérülésének céltartománya általában a piaci szint alatt van és maximum a piaci szintig terjed, a befektetők stratégiai céljaitól függően. Egy 2019-es, a világ társadalmi hatásbefektetőiről szóló tanulmány alapján, a hatásbefektetők többsége továbbra is versenyképes, piaci kamatot keres. De nem mindig ez a helyzet.
1.ábra: A hatásbefektetők által célzott pénzügyi megtérülések2
3. A hatástőke harmadik és leginkább kihívást jelentő jellemzője a világra gyakorolt hatás mérése. A Globális Hatásbefektetők Hálózata (GIIN) kritériumokat határoz meg ezen hatás mérésére3:
- A társadalmi vagy környezeti célkitűzések pontos meghatározása, amelyeket a beruházás elérni szándékozik.
- Szabványosított mutatók használata a fenti célkitűzések elérésére meghatározott teljesítménycélokhoz.
- Teljesítménymutatók (KPI) használata a teljesítmény mérése és az üzleti modell egyes részeinek optimalizálása érdekében.
- A társadalmi és környezeti hatásokról jelentés készítése a korábban meghatározott szabványosított mutatók alapján.
A legtöbb hatásbefektető szervezet székhelye a fejlett piacokon található, elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában. A hatástőke azonban globális jelenség, Közép-Európában is vannak gyökerei. A visegrádi országokban a hatásberuházás ökoszisztéma viszonylag jól fejlett, annak ellenére, hogy még mindig korai szakaszában van. A lényegre-törő nemzeti szintű stratégiák kidolgozásával és a szervezetek közötti együttműködés javításával annak érdekében, hogy a régióban a lehető legjobban ki tudjuk használni a hatásberuházási ökoszisztéma teljes potenciálját5.
Számos befektető már évek óta kerüli az úgynevezett „bűnös” iparágakba történő befektetéseket, mint például az alkohol, a dohánytermékek, a fegyverzet stb. A hatástőke ennek a trendnek a továbbviteleként is tekinthető, aktívan azokat a lehetőségeket keresve, amelyek támogatásával a világ egy jobb hely lehet. Néhány csúcstechnológiai cégbe történő befektetést is tekinthetünk úgy, mint a hatásbefektetések egyik formáját, ha a technológia használata (például a med-tech vagy a kábítószer-kutatás) hozzájárul a világ jobbá tételéhez.
A társadalomban van egy általános vélekedés arról, hogy a pénz gyakran a gonosz forrása. A hatásbefektetések a pozitív bizonyíték arra, hogy a pénz a jónak az eszköze is lehet.
1Hatásbefektetők Globális Hálózata (Global Impact Investing Network, GIIN), https://thegiin.org/
2A GIIN 2019-es évi tanulmánya a hatásbefektetőkről
3Hatásbefektetők Globális Hálózata (GIIN)
4A hatásbefektetési piac mérete, GIIN
5Szociális beruházások hitel mutatója, Hatásberuházások Közép- és Kelet-Európában, Deloitte
2A GIIN 2019-es évi tanulmánya a hatásbefektetőkről
3Hatásbefektetők Globális Hálózata (GIIN)
4A hatásbefektetési piac mérete, GIIN
5Szociális beruházások hitel mutatója, Hatásberuházások Közép- és Kelet-Európában, Deloitte