Egy vállalat megvásárlásáról vagy eladásáról folytatott tárgyalás során a befektető vagy vevő gyakran ragaszkodik a “Material Adverse Change (MAC)” záradékhoz. („kedvezőtlen anyagi változás”)
Ez a cikk a MAC-záradékkal kapcsolatos három kérdéssel foglalkozik: 1) mi ez? 2) Mikor kellene egy befektetőnek ilyet kezdeményezni vagy egy eladónak ilyet ajánlani? 3) Mi történik, ha azt a vevő gyakorolja?
1) Mi ez?
A MAC-záradék egy olyan záradék, amelyet általában egy céget megvásárló kér belevenni egy Eladási és Vételi Szerződésbe (SPA). Azt rögzíti, hogy amennyiben a vásárlás tárgyát képező cég üzleti feltételei jelentősen romlanak az SPA aláírása és a zárás időpontja között, akkor a befektető lefújhatja a zárást.
2) Mikor kellene egy befektetőnek ilyet kezdeményezni vagy egy eladónak ilyet ajánlani?
Egy befektető számára, minél messzebb van a zárás időpontja, vagy minél nagyobb az eladó vállalat iparágának volatilitása, annál fontosabb a MAC-záradék. A MAC-záradék segíti a vevőt abban, hogy biztosítja: záráskor azt fogja kapni amit a SPA-ban aláírt. Gyakran együtt jár egy végső átvilágítással közvetlenül a zárást követően, de legalábbis jogot biztosít bizonyos adatok lekérdezéséhez az SPA aláírása és a zárás közötti időszakban.
Az eladó csak akkor adjon MAC-záradékot, ha nagyon biztos abban, hogy az üzleti környezetben nem lesz romlás az adott időszakban, vagy ha hajlandó viselni az ilyen, akár magát az ügyletet meghiúsító leromlás kockázatát. Az ilyen záradék lényegében azt jelenti, hogy az üzleti környezet kedvezőtlen változásából eredő kockázatot a befektető (aki a kötelező érvényű SPA aláírása után rendszerint ezt a kockázatot viseli) az eladóra áthárítja.
3) Mi történik, ha azt a vevő gyakorolja?
Ha a vevő a MAC záradékkal él (jellemzően írásban értesíti az eladót vagy az eladó jogi tanácsadóját), az eladónak alapvetően két lehetősége van. Elfogadhatja a vevő pozícióját (ebben az esetben előfordulhat, hogy visszatérítése is szükséges), vagy az eladó dönthet úgy, hogy perel. Az SPA általában iránymutatást ad a joghatóságot illetően, hogy mely jogszabályok alkalmazandók, és arról, hogy a megfelelő jogorvoslat a bírósági rendszerben vagy választottbírósági eljárásban keresendő, mint például a londoni Nemzetközi Választottbíróság. Egy jogorvoslat lefolytatása nem nyúlszívűeknek való és rendkívül költséges lehet.
A dolog pozitív oldala – legalábbis az angolszász ítélkezési gyakorlatban – hogy nagyszámú esetjog létezik arról, mi minősül MAC-nek, tehát egy MAC-záradék nem valami, amit egy vevő vagy befektető önkényesen gyakorolhat. Valószínűleg mindkét fél oldaláról jelentős szakértői bizonyíték lesz arról, hogy tényleg kedvezőtlen változás történt-e, és ha igen, akkor az ilyen kedvezőtlen változás valóban anyagi-e.
Abban az esetben, ha a bíróság vagy a választottbírói testület úgy dönt, hogy nem történt MAC, akkor teljesítésre kötelezhetnek (vagyis a befektetőnek haladéktalanul véghez kell vinnie az üzlet megvásárlását), vagy kártérítést ítélnek meg. Mivel a peres eljárások vagy választottbíráskodás általában évekig eltartanak és az üzletfeltételek jellemzően az évek alatt jelentősen megváltoznak, a bíróságok és a választottbírói testületek döntései inkább a károk megtérítésére irányulnak, mint a konkrét teljesítésre.
Végső soron egy MAC-záradék jól tükrözi a tranzakcióban részt vevő felek tárgyalási erejét; egy befektető csak nyerhet vele, míg az eladó számára csak gondot okozhat.
Ez a cikk a MAC-záradékkal kapcsolatos három kérdéssel foglalkozik: 1) mi ez? 2) Mikor kellene egy befektetőnek ilyet kezdeményezni vagy egy eladónak ilyet ajánlani? 3) Mi történik, ha azt a vevő gyakorolja?
1) Mi ez?
A MAC-záradék egy olyan záradék, amelyet általában egy céget megvásárló kér belevenni egy Eladási és Vételi Szerződésbe (SPA). Azt rögzíti, hogy amennyiben a vásárlás tárgyát képező cég üzleti feltételei jelentősen romlanak az SPA aláírása és a zárás időpontja között, akkor a befektető lefújhatja a zárást.
2) Mikor kellene egy befektetőnek ilyet kezdeményezni vagy egy eladónak ilyet ajánlani?
Egy befektető számára, minél messzebb van a zárás időpontja, vagy minél nagyobb az eladó vállalat iparágának volatilitása, annál fontosabb a MAC-záradék. A MAC-záradék segíti a vevőt abban, hogy biztosítja: záráskor azt fogja kapni amit a SPA-ban aláírt. Gyakran együtt jár egy végső átvilágítással közvetlenül a zárást követően, de legalábbis jogot biztosít bizonyos adatok lekérdezéséhez az SPA aláírása és a zárás közötti időszakban.
Az eladó csak akkor adjon MAC-záradékot, ha nagyon biztos abban, hogy az üzleti környezetben nem lesz romlás az adott időszakban, vagy ha hajlandó viselni az ilyen, akár magát az ügyletet meghiúsító leromlás kockázatát. Az ilyen záradék lényegében azt jelenti, hogy az üzleti környezet kedvezőtlen változásából eredő kockázatot a befektető (aki a kötelező érvényű SPA aláírása után rendszerint ezt a kockázatot viseli) az eladóra áthárítja.
3) Mi történik, ha azt a vevő gyakorolja?
Ha a vevő a MAC záradékkal él (jellemzően írásban értesíti az eladót vagy az eladó jogi tanácsadóját), az eladónak alapvetően két lehetősége van. Elfogadhatja a vevő pozícióját (ebben az esetben előfordulhat, hogy visszatérítése is szükséges), vagy az eladó dönthet úgy, hogy perel. Az SPA általában iránymutatást ad a joghatóságot illetően, hogy mely jogszabályok alkalmazandók, és arról, hogy a megfelelő jogorvoslat a bírósági rendszerben vagy választottbírósági eljárásban keresendő, mint például a londoni Nemzetközi Választottbíróság. Egy jogorvoslat lefolytatása nem nyúlszívűeknek való és rendkívül költséges lehet.
A dolog pozitív oldala – legalábbis az angolszász ítélkezési gyakorlatban – hogy nagyszámú esetjog létezik arról, mi minősül MAC-nek, tehát egy MAC-záradék nem valami, amit egy vevő vagy befektető önkényesen gyakorolhat. Valószínűleg mindkét fél oldaláról jelentős szakértői bizonyíték lesz arról, hogy tényleg kedvezőtlen változás történt-e, és ha igen, akkor az ilyen kedvezőtlen változás valóban anyagi-e.
Abban az esetben, ha a bíróság vagy a választottbírói testület úgy dönt, hogy nem történt MAC, akkor teljesítésre kötelezhetnek (vagyis a befektetőnek haladéktalanul véghez kell vinnie az üzlet megvásárlását), vagy kártérítést ítélnek meg. Mivel a peres eljárások vagy választottbíráskodás általában évekig eltartanak és az üzletfeltételek jellemzően az évek alatt jelentősen megváltoznak, a bíróságok és a választottbírói testületek döntései inkább a károk megtérítésére irányulnak, mint a konkrét teljesítésre.
Végső soron egy MAC-záradék jól tükrözi a tranzakcióban részt vevő felek tárgyalási erejét; egy befektető csak nyerhet vele, míg az eladó számára csak gondot okozhat.