Az Egyesült Államok repópiacának közelmúltbeli ingadozásai egy közelgő recesszió korai előjelzői lehetnek, mint ahogy 2008-2009-es válság előtt és a 2001.
évi dotcom-összeomlás előtt is azok voltak. A repópiac szerepe meghatározó jelentőségű az egészséges pénzügyi rendszer szempontjából, mivel a bankok ezt használják rövid távú likviditásuk biztosítására, valamint maga a repópiac mérete is jelentős. Az Értékpapír-ipari és Pénzügyi Piaci Szövetség adatai szerint az USA-ban a napi átlagos repó és a fordított repó állomány 3,9 billió dollár volt 2018-ban1. Ezért a repópiacok közelmúltbeli zavarai nemcsak a bankárokat kellene, hogy érdekelje, hanem a pénzügyi rendszer előrelátó megfigyelőit is, akik mélyebben akarják megérteni a piacok irányát.
A New York-i Központi Bank az USA repópiacát olyan bankpénz-ként határozza meg, amely hazai fedezetlen kölcsönökből áll USA dollárban, és amelyeket letéti intézmények nyújtanak más letétkezelő intézményeknek és néhány egyéb szervezetek, elsősorban az államilag támogatott vállalatoknak2.
Az egynapos repóügylet során az amerikai kincstárjegyek és egyéb kötvények tulajdonosai eladják értékpapírjaikat más intézményeknek azzal a megkötéssel, hogy ezeket az értékpapírokat másnap visszavásárolják egy meghatározott áron. Az eladási ár és a visszavásárlási ár közötti különbség az effektív hitelfelvételi kamatláb vagy az effektív rövid távú piaci kamatláb (EFFR). Az EFFR-t az egynapos központi forrású ügyletek volumennel súlyozott mediánjaként számolják.
A repókat „eladási és visszavásárlási megállapodásoknak” vagy „repó szerződéseknek” is hívják. A repóügyletben az egyik fél egy árut (általában fix kamatozású értékpapírokat) ad el egy másik félnek bizonyos áron, és vállalja, hogy egy későbbi időpontban ugyanazt visszavásárolja más, előre meghatározott áron. Ha az eladó nem teljesít, a vevő tulajdonjogot szerez az eszközön, és eladhatja azt harmadik félnek, hogy ellensúlyozza a veszteséget. Az eszköz ezért biztosítékként szolgál, és csökkenti a vevőnek az eladóval szembeni hitelkockázatát3. A repó lehet egy éjszakára szóló (tehát egynapos) vagy bizonyos időtartamra szóló (legfeljebb egy év, de jellemzően legfeljebb három hónap).
Ideális esetben a biztosítéknak hitel- és likviditási kockázattól mentesnek kell lennie, ezért az államkötvények a leggyakrabban használt biztosítékok a repópiacon. Az USA repópiacán a kincstárjegyek az összes fedezet körülbelül kétharmadát teszik ki4.
Az alábbi ábra szemlélteti azt az általában meglehetősen szűk tartományt, ami a repó volumenek kereskedelme és az effektív rövid piaci kamatláb (fed funds rate) között van: 1.ábra: Effektív rövid távú piaci kamatláb, (EFFR)5
Mivel az EFFR-t a napi medián statisztikák alapján számítják, a rövid távú ügyletek nem tükröződnek a kapott értékekben. Az alábbi ábra bemutatja a 2019. szeptember közepén bekövetkezett meglehetősen csúnya körforgást, és mutatja a napközbeni USA repó értékeket. A kiugrás azt jelzi, hogy a rendszer likviditása befagyott.
2.ábra: Kiugrás az egynapos USA repó kamatláb értékében 2019. szeptemberében6
A likviditás helyreállítása és a kiugrás ellensúlyozása érdekében 2019. szeptember 17–24 között a New York-i Központi Bank 270 milliárd dollárt injektált a bankrendszerbe, és elkötelezte magát amellett, hogy 2019. október 10-ig folytatja a napi repóügyleteket. Az Economist magazin ezt az eseményt a “pénzügyi válság riasztó előhangjának” nevezte.
Október elején a New York-i Központi Bank bejelentette, hogy a napi repóügyletek fenntartását 2019. november 4-ig meghosszabbítja. Ezek az erőfeszítések egyelőre sikeresek voltak a piacok megnyugtatására. Az EFFR jelentősen csökkent a múlt hónapban. A szakértők szerint azonban a pénzpiaci stressz várhatóan ismét növekedni fog az év vége felé, amikor a likviditási követelmények miatt aggódó bankok kevésbé lesznek hajlandók kölcsönözni7.
A repó kamatlábak körforgását a veszély közeledtére utaló jelnek is tekinthetjük, akárcsak a fordított hozamgörbét (ld. az egyik korábbi cikkünket), ami jelezi egy recesszió lehetséges közeledtét. Minden befektetőnek és cégtulajdonosnak értenie kell a gazdaság irányát, mivel ezek befolyásolják a befektetési döntéseinket. Bízunk benne, hogy a blogunk olvasása hozzájárul a pénzügyi szakértők által használt eszközök jobb megértéséhez.
A New York-i Központi Bank az USA repópiacát olyan bankpénz-ként határozza meg, amely hazai fedezetlen kölcsönökből áll USA dollárban, és amelyeket letéti intézmények nyújtanak más letétkezelő intézményeknek és néhány egyéb szervezetek, elsősorban az államilag támogatott vállalatoknak2.
Az egynapos repóügylet során az amerikai kincstárjegyek és egyéb kötvények tulajdonosai eladják értékpapírjaikat más intézményeknek azzal a megkötéssel, hogy ezeket az értékpapírokat másnap visszavásárolják egy meghatározott áron. Az eladási ár és a visszavásárlási ár közötti különbség az effektív hitelfelvételi kamatláb vagy az effektív rövid távú piaci kamatláb (EFFR). Az EFFR-t az egynapos központi forrású ügyletek volumennel súlyozott mediánjaként számolják.
A repókat „eladási és visszavásárlási megállapodásoknak” vagy „repó szerződéseknek” is hívják. A repóügyletben az egyik fél egy árut (általában fix kamatozású értékpapírokat) ad el egy másik félnek bizonyos áron, és vállalja, hogy egy későbbi időpontban ugyanazt visszavásárolja más, előre meghatározott áron. Ha az eladó nem teljesít, a vevő tulajdonjogot szerez az eszközön, és eladhatja azt harmadik félnek, hogy ellensúlyozza a veszteséget. Az eszköz ezért biztosítékként szolgál, és csökkenti a vevőnek az eladóval szembeni hitelkockázatát3. A repó lehet egy éjszakára szóló (tehát egynapos) vagy bizonyos időtartamra szóló (legfeljebb egy év, de jellemzően legfeljebb három hónap).
Ideális esetben a biztosítéknak hitel- és likviditási kockázattól mentesnek kell lennie, ezért az államkötvények a leggyakrabban használt biztosítékok a repópiacon. Az USA repópiacán a kincstárjegyek az összes fedezet körülbelül kétharmadát teszik ki4.
Az alábbi ábra szemlélteti azt az általában meglehetősen szűk tartományt, ami a repó volumenek kereskedelme és az effektív rövid piaci kamatláb (fed funds rate) között van: 1.ábra: Effektív rövid távú piaci kamatláb, (EFFR)5
Mivel az EFFR-t a napi medián statisztikák alapján számítják, a rövid távú ügyletek nem tükröződnek a kapott értékekben. Az alábbi ábra bemutatja a 2019. szeptember közepén bekövetkezett meglehetősen csúnya körforgást, és mutatja a napközbeni USA repó értékeket. A kiugrás azt jelzi, hogy a rendszer likviditása befagyott.
2.ábra: Kiugrás az egynapos USA repó kamatláb értékében 2019. szeptemberében6
A likviditás helyreállítása és a kiugrás ellensúlyozása érdekében 2019. szeptember 17–24 között a New York-i Központi Bank 270 milliárd dollárt injektált a bankrendszerbe, és elkötelezte magát amellett, hogy 2019. október 10-ig folytatja a napi repóügyleteket. Az Economist magazin ezt az eseményt a “pénzügyi válság riasztó előhangjának” nevezte.Október elején a New York-i Központi Bank bejelentette, hogy a napi repóügyletek fenntartását 2019. november 4-ig meghosszabbítja. Ezek az erőfeszítések egyelőre sikeresek voltak a piacok megnyugtatására. Az EFFR jelentősen csökkent a múlt hónapban. A szakértők szerint azonban a pénzpiaci stressz várhatóan ismét növekedni fog az év vége felé, amikor a likviditási követelmények miatt aggódó bankok kevésbé lesznek hajlandók kölcsönözni7.
A repó kamatlábak körforgását a veszély közeledtére utaló jelnek is tekinthetjük, akárcsak a fordított hozamgörbét (ld. az egyik korábbi cikkünket), ami jelezi egy recesszió lehetséges közeledtét. Minden befektetőnek és cégtulajdonosnak értenie kell a gazdaság irányát, mivel ezek befolyásolják a befektetési döntéseinket. Bízunk benne, hogy a blogunk olvasása hozzájárul a pénzügyi szakértők által használt eszközök jobb megértéséhez.
1USA repópiac tények könyve (US Repo Market Fact Sheet) 2019, SIFMA
2New York-i Központi Bank, rövid piaci kamatláb adatok
3Repo kérdések és válaszok, Nemzetközi tőkepiaci egyesület (ICMA)
4Repo kérdések és válaszok, Nemzetközi tőkepiaci egyesület (ICMA)
5New York-i Központi Bank, rövid távú piaci kamatláb adatok
6Adatsor, forrás: Refinitiv
7A New York Fed törekvése, hogy több likviditást injektáljon a bankrendszerbe, Reuters
2New York-i Központi Bank, rövid piaci kamatláb adatok
3Repo kérdések és válaszok, Nemzetközi tőkepiaci egyesület (ICMA)
4Repo kérdések és válaszok, Nemzetközi tőkepiaci egyesület (ICMA)
5New York-i Központi Bank, rövid távú piaci kamatláb adatok
6Adatsor, forrás: Refinitiv
7A New York Fed törekvése, hogy több likviditást injektáljon a bankrendszerbe, Reuters